Archives par mot-clé : Magyarországon

LE JUGEMENT – O Julgamento – AZ ITÉLET – Poème de Sándor Petőfi (Avril 1847 – április1847)

Sándor PetőfiSándor Petőfi

 


TRADUCTION JACKY LAVAUZELLE

 

 

Sándor Petőfi

   1823 –
Poète et écrivain hongrois

Daguerréotype de Petőfi – 1847

 




——–


Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom








Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction française et portugaise Jacky Lavauzelle
Tradução para o português


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

 

Magyar Költő
Poète Hongrois








Sándor Petőfi

LE JUGEMENT
AZ ITÉLET
**************
Avril 1847 – PEST
Pest, 1847. április

**

László Paál – A berzovai út (1871)

A történeteket lapozám s végére jutottam,
Je suis arrivé à la fin de l’histoire,
Cheguei no final da história,
 És mi az emberiség története? vérfolyam, amely
Et quelle est-elle cette histoire de l’humanité ? Un long flux sanguin, qui
E qual é essa história da humanidade? Um longo fluxo sanguíneo, que
 Ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki,
Vient des roches brumeuses du passé,
Venha as rochas nebulosas do passado
 És egyhosszában szakadatlan foly le korunkig.
Un long flux ininterrompu jusqu’à notre époque.
Um longo fluxo ininterrupto até o nosso tempo.
Azt ne higyétek, hogy megszűnt már. Nincs pihenése
Vous pensez que c’est fini. Il ne trouvera le repos
Você acha que acabou. Ele não encontrará descanso
A megeredt árnak, nincsen, csak a tenger ölében.
Que dans les abymes de la mer.
Apenas nos abismos do mar.
Vértengerbe szakad majd a vér hosszu folyója.
Le flux du sang se dissipera dans un océan de sang.
O fluxo de sangue se dissipará em um oceano de sangue.
Rettenetes napokat látok közeledni, minőket
Je vois des jours horribles qui approchent
Eu vejo dias horríveis se aproximando
Eddig nem látott a világ; s a mostani béke
Comme le monde n’en a jamais vus, et la paix aujourd’hui
Como o mundo nunca viu, e paz hoje
  Ez csak ama sírcsend, amely villámnak utána
N’est qu’un épais silence comme celui qui règne
É apenas um silêncio espesso como aquele que reina
 A földrendítő mennydörgést szokta előzni.
Avant que la foudre ne s’écrase la terre.
Antes do raio cair na terra.
 Látom fátyolodat, te sötét mélytitku jövendő,
Je vois ton voile, ô destin, ta tache sombre et profonde arrive,
Eu vejo seu véu, ó destino, sua mancha escura e profunda está chegando
És, meggyujtván a sejtés tündéri tüzét, e
A la lumière de mes pressentiments
À luz dos meus pressentimentos
 Fátyolon átlátok, s attól, ami ott van alatta,
Je vois derrière le voile et ce qu’il y a dessous,
Eu vejo por trás do véu e do que está por baixo,
  Borzadok, iszonyodom, s egyszersmind kedvre derűlök
M’effraie autant qu’elle me plait
Me amedronta tanto quanto me agrada-a
És örülök szilajan. A háború istene újra
Et j’en suis heureux. Le dieu de la guerre à nouveau
E eu sou feliz. O deus da guerra, novamente
Fölveszi páncélját s kardját markába szorítván
Dresse son armure et empoigne son épée
Pegue sua armadura e sua espada
Lóra ül és végigszáguld a messze világon,
Chevauche sa monture et part à travers le monde lointain,
Cavalgue seu cavalo e vá para o mundo distante,
És a népeket, eldöntő viadalra, kihíja.
Et il combat les peuples qu’il croise dans une bataille décisive.
E ele luta com as pessoas que ele encontra em uma batalha decisiva.
  Két nemzet lesz a föld ekkor, s ez szembe fog állni:
Il y aura deux nations à ce moment-là :
Haverá duas nações na época:
 A jók s a gonoszak. Mely eddig veszte örökké,
Les bons et les mauvais. C’est ainsi que ça se terminera,
Os bons e os maus. É assim que vai acabar
 Győzni fog itt a jó. De legelső nagy diadalma
Les bons gagneront enfin. Mais cette première grande victoire
Os bons vão ganhar finalmente. Mas esta primeira grande vitória
Vértengerbe kerűl. Mindegy. Ez lesz az itélet,
Ce fera dans un océan de sang. Peu importe. Ce sera le jugement,
Será em um oceano de sangue. Isso não importa. Será o julgamento
Melyet igért isten, próféták ajkai által.
Dont parlait Dieu, par les lèvres des prophètes.
De quem falava Deus, pelos lábios dos profetas?
 Ez lesz az ítélet, s ez után kezdődik az élet,
Ce sera le jugement, et ensuite la vie commencera,
Será julgamento, e então a vida começará.
Az örök üdvesség; s érette a mennybe röpűlnünk
Ainsi que l’éternel salut ; et nous n’aurons plus à rejoindre le ciel
Assim como a salvação eterna; e não teremos que alcançar o céu novamente
   Nem lesz szükség, mert a menny fog a földre leszállni.
Puisque le paradis régnera sur terre.
Já que o céu reinará na terra.

***

Sándor PetőfiSándor Petőfi

 

SZÓZAT Poème de Mihály Vörösmarty – UNE VOIX (1836) – Poema – Uma voz

Mihály VörösmartyMihály Vörösmarty

 


TRADUCTION JACKY LAVAUZELLE

 

 

Mihály Vörösmarty

   1ᵉʳ décembre 1800 Kápolnásnyék
19 novembre 1855 Pest

Poète et écrivain hongrois

 




——–


Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom








Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction française et portugaise Jacky Lavauzelle
Tradução para o português


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

 

Magyar Költő
Poète Hongrois








Mihály Vörösmarty

SZÓZAT
Une Voix
Uma voz
1836

**

Mihály Vörösmarty
Viktor Madarász – Hunyadi László a ravatalon (1859), Le deuil de Ladislas Hunyadi avec sa mère Erzsébet Szilágyi

****

Hazádnak rendületlenűl
A ta patrie inébranlable
Para sua pátria inabalável
Légy híve, oh magyar;
Sois croyant, ô Magyar ;
Seja um crente, ó magiar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
C’est ton berceau et ton caveau,
Este é o seu berço e o seu cofre
Mely ápol s eltakar.
Qui te soigne et t’inhume.
Quem te cura e te enterra.

*

A nagy világon e kivűl
Dans le grand monde, au-delà,
No grande mundo, além,
Nincsen számodra hely;
Il n’y a pas de place pour toi.
Não há lugar para voce.
Áldjon vagy verjen sors keze;
Béni ou maudit
Abençoado ou amaldiçoado
Itt élned, halnod kell.
Tu dois vivre ici, tu dois mourir.
Você tem que viver aqui, você tem que morrer.

*

Ez a föld, melyen annyiszor
C’est la terre où tant de fois
É a terra onde tantas vezes
Apáid vére folyt;
Le sang de tes pères a coulé ;
O sangue de seus pais fluiu;
Ez, melyhez minden szent nevet
Cette terre que tous les saints noms
Esta terra todos os nomes sagrados
 Egy ezredév csatolt.
Ont assemblé depuis un millénaire.
Reunidos por mil anos.

*

Itt küzdtenek honért a hős
Ici, le héros se bat pour l’honneur
Aqui, o herói está lutando pela honra
 Árpádnak hadai;
Dans les troupes d’Arpad ;
Nas tropas de Arpad;
 Itt törtek össze rabigát
Ils sont déchaînés ici
Eles estão furiosos aqui
Hunyadnak karjai.
Les bras de l’immense Hunyad.
Os braços do enorme Hunyad.

*

Szabadság! itten hordozák
Liberté ! Ici, contemple le théâtre
Liberdade! Aqui, contemple o teatro
   Véres zászlóidat,
Où se sont ensanglantées tes bannières,
Onde seus banners estão sangrando,
S elhulltanak legjobbjaink
Et où les meilleurs sont morts
E onde os melhores estão mortos
 A hosszu harc alatt.
Pendant ce long combat.
Durante esta longa luta.

*

És annyi balszerencse közt,
Et après tant de malchance,
E depois de tanto fracasso,
 Oly sok viszály után,
Après tant de controverses,
Depois de muita controvérsia,
 Megfogyva bár, de törve nem,
Épuisée cependant, mais pas vaincue,
Exausto no entanto, mas não derrotado,
Él nemzet e hazán.
La nation irrigue la patrie.
A nação vive na terra natal.

*

S népek hazája, nagy világ!
Ô patrie des peuples, ô vaste monde !
Ó pátria dos povos, ó vasto mundo!
 Hozzád bátran kiált:
Elle t’implore :
Ela te implora:
   « Egy ezredévi szenvedés
« Mille ans de souffrance
« Mil anos de sofrimento

 Kér éltet vagy halált! »
Donne droit à vivre pleinement ou à mourir !  »
Dê o direito de viver plenamente ou morrer! « 

*

Az nem lehet hogy annyi szív
Se peut-il qu’autant de cœurs
Pode ser que tantos corações
Hiában onta vért,
Aient souffert en vain,
Sofreu em vão,
 S keservben annyi hű kebel
Se peut-il qu’autant d’âmes
Pode ser que tantas almas
  Szakadt meg a honért.
Se soient consumées en vain pour la patrie.
Foram consumidos em vão pelo país.

*

Az nem lehet, hogy ész, erő,
Il n’est pas possible que tant d’esprit et tant de force,
Não é possível que tanto espírito e tanta força,
 És oly szent akarat
Et animé d’une si sainte volonté
E animado por tal vontade sagrada
 Hiába sorvadozzanak
En vain, s’enlisent
Em vão, atolar-se
Egy átoksúly alatt.
Sous le poids de la malédiction.
Sob o peso da maldição.

*

Még jőni kell, még jőni fog
Il doit encore venir, il reviendra
Ele ainda tem que vir, ele vai voltar
Egy jobb kor, mely után
Ce meilleur avenir
Este futuro melhor
 Buzgó imádság epedez
Que prient ardemment
O que deixe centenas de lábios 
  Százezrek ajakán.
Des centaines de lèvres.
Rezarem ardentemente.

*

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
Ou qu’elle vienne, si elle doit venir,
Ou se ela vier, se tiver que vir
 A nagyszerű halál,
La grande mort,
A grande morte
Hol a temetkezés fölött
A l’enterrement
No funeral
 Egy ország vérben áll.
D’un pays en sang.
De um país em sangue.

*

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Et ils pleureront le mort d’une nation,
E eles vão lamentar a morte de uma nação,
 Népek veszik körűl,
Les peuples réunis,
Os povos unidos,
 S az ember millióinak
Et de millions de personnes
E em milhões de pessoas
  Szemében gyászköny űl.
Scintilleront des yeux endeuillés.
Cintila os olhos enlutados.

*

Légy híve rendületlenűl
Sois inflexible
Seja inflexível
Hazádnak, oh magyar:
Pour ton pays, ô Magyar :
Para o seu país, ó Magiar:
 Ez éltetőd, s ha elbukál,
C’est ta vie, et si tu échoues,
É a sua vida e se você falhar
 Hantjával ez takar.
T’ensevelira sa poussière.
Sua poeira te enterrará.

*

A nagy világon e kivűl
Dans le grand monde, au-delà,
No grande mundo, além,
Nincsen számodra hely;
Il n’y a pas de place pour toi.
Não há lugar para voce.
Áldjon vagy verjen sors keze;
Béni ou maudit
Abençoado ou amaldiçoado
Itt élned, halnod kell.
Tu dois vivre ici, tu dois mourir.
Você tem que viver aqui, você tem que morrer.

*****

Mihály VörösmartyMihály Vörösmarty

 


TRADUCTION JACKY LAVAUZELLE

LES POEMES DE ATTILA JOZSEF – JÓZSEF ATTILA VÁLOGATOTT VERSEI

József Attila válogatott versei
Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom
Attila Jozsef

Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction Jacky Lavauzelle


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

Attila József
1905-1937

Magyar Költő
Poète Hongrois

JÓZSEF ATTILA VÁLOGATOTT VERSEI

SELECTION DE POEMES DE  ATTILA JOZSEF

Cris
kiáltozás
(1936)

*
Douleur
Bánat
(1931)

*
Flora I
Hexamètre (FLÓRA I)
Hexaméterek
1937

*
Flora II
Rejtelmek (FLÓRA II)
Mystères
1937

*
Flora III
Már két milliárd (FLÓRA III)
Déjà deux milliards
1937

*
Flora IV
Buzgóság ( FLÓRA IV)
Zèle
1937

*
Flora V
Megméressél ! (FLÓRA V)
Remerciement
1937

*
Eté
Nyár

*

Je ne savais pas
Én nem tudtam
1935

*
 La Belle vieille dame
Az a szép, régi asszony
octobre 1936

*
La grande plaine Hongroise
Magyar Alfold
1928

*
Le chien
A kutya
1924

*
L’Instant
Perc
1922

*
Maman
Mama
1934

*************************************************************
Traduction Jacky Lavauzelle
Artgitato
***********************************

Hongrie- Magyarországon
A magyar irodalom
Attila Jozsef
1905-1937

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

LE POEME DES TENEBRES – Dsida Jenő – A sötétség verse – Poème Hongrois

Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom

Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction Jacky Lavauzelle

Dsida Jenö Artgitato Poésie Hongroise

LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

 

Dsida Jenő
1907-1938

Magyar Költő
Poète Hongrois
Erdélyi Magyar Költő
Poète Hongrois de Transylvanie

A sötétség verse

Poème des Ténèbres

 

Ó, virrasztások évszaka!
O saison des veillées !
Vastagon fog a tinta, zordul.
Épaisses nuits d’encre, sinistres.
A rozsdalevű éjszaka
Ces nuits où la rouille des feuilles
már hatkor a kertekre csordul:
déjà dès six heures, dans les jardins, dégouline :
 reves fák nyirka folydogál,
dégouline comme s’effrite l’arbre pourri,
s te arra gondolsz: mennyi éved
et toi, tu penses : combien d’années
van hátra még? Jaj meg-megáll
te reste-t-il ? O, écoute
a láb, mert fél, hogy sírba téved.
les mots de l’ailleurs.
 …Mondd, kissé mártottál-e már
Dis-moi, quand tu laisses tomber négligemment
hófehér cukrot barna lébe,
ce sucre blanc dans le brun voisinage,
egy feketekávés pohár
de ce verre de café
keserű, nyirkos éjjelébe?
amer, ne sens-tu cette nuit humide ?
S figyelted-e: a sűrű lé
Et observe comment ce jus épais
mily biztosan, mily sunyi-resten
avec tant d’assurance, si sournoisement
szivárog, kúszik fölfelé
glisse et pénètre
a kristálytiszta kockatestben?
les clairs cristaux dans toute la chair ?
Így szívódik az éjszaka
La nuit ainsi s’infiltre
beléd is, fölfelé eredve,
ainsi  en toi, jusqu’à la moelle,
az éjszaka, a sír szaga
la nuit, l’odeur de la tombe
minden rostodba és eredbe,
dans chaque fibre,
mígnem egy lucskos, barna esten
jusqu’au moment oùdans la nuit noire
az olvadásig itat át,
trempé, tu fusionneras,
hogy édesítsd valamely isten
dans la boisson d’un dieu
sötét keserű italát. 
amère et sombre.

*************************************************************
Traduction Jacky Lavauzelle
Artgitato
***********************************

Hongrie- Magyarországon
A magyar irodalom
Dsida Jenő
1907-1938

LA GRANDE PLAINE HONGROISE – Poème Hongrois d’Attila Jozsef (1928) MAGYAR ALFÖLD

Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom
Attila Jozsef

Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction Jacky Lavauzelle


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

Attila József
1905-1937

Magyar Költő
Poète Hongrois

MAGYAR ALFÖLD

Plaine Hongroise

 1928

Magyar Alföld – gond a dombja;
Grande plaine Hongroise le problème : les collines ;
temploma cövek;
Temple en épi ;
talaja mély aludttej, de benne
Sol de lait caillé profond, mais 
hánykolódnak szögletes kövek.
Volent des pierres rectangulaires.

*

Magyar ember – rongya zászló;
Peuple hongrois drapeau en chiffon ;
étele a tál;
Un bol ;
dudvaszedő nemzet vagyunk, értünk
Nous, nation d’herbes sans valeur, 
mezítláb jön foltozott halál!
pieds nus nous arrive la mort !

*

Nosza költő! Holt a holdad;
Venez poète ! Morte est la lune ;
köldököd kötél;
Cordon ombilical ;
csettintésed égő város, tollad
Soudain brûle la ville, ta plume
füstölög s egy szál gyufát nem ér!
Fume sans une allumette !

*

Ó, kik nőtök felhőt leveledzvén,
O femme sous les nuages,
bodzás kis fenék –
Lamentables petits sureaux
nézzétek, ím, országúton, némán
Regardez sur la route, en silence
vándorolnak ki a jegenyék!
La migration des peupliers!

*************************************************************
Traduction Jacky Lavauzelle
Artgitato
***********************************

Hongrie- Magyarországon
A magyar irodalom
Attila Jozsef
1905-1937

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

ETE- Poème Hongrois d’Attila Jozsef – Nyár

Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom
Attila Jozsef

Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction Jacky Lavauzelle


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

Attila József
1905-1937

Magyar Költő
Poète Hongrois

Nyár

été

 

A ranyos lapály, gólyahír,
Les champs se parent d’or et de  souci,
áramló könnyűségű rét.
Doucement coule la prairie.
Ezüst derűvel ráz a nyír
Un bonheur argenté des bouleaux
egy szellőcskét és leng az ég.
Balançoires dans le ciel.

*

Jön a darázs, jön, megszagol,
Une guêpe tourne et renifle,
dörmög s a vadrózsára száll.
Son bourdonnement se stabilise.
A mérges rózsa meghajol –
La rose s’arc-boute de colère
vörös, de karcsú még a nyár.
rouge été, mais toujours mince.

*

Ám egyre több lágy buggyanás.
Mais un frémissement de plus en plus doux.
Vérbő eper a homokon,
Des fraises sur le sable,
bóbiskol, zizzen a kalász.
assoupissement des fruits lourds.
Vihar gubbaszt a lombokon.
Tempête perchée dans le feuillage.

 *

Ily gyorsan betelik nyaram.
Passe rapidement l’été.
Ördögszekéren hord a szél –
porté par le vent du convoi du diable
 csattan a menny és megvillan
lueur du ciel et scintillement
kék, tünde fénnyel fönn a tél.
bleu, et déjà la lumière de l’hiver.


*************************************************************
Traduction Jacky Lavauzelle
Artgitato
***********************************

Hongrie- Magyarországon
A magyar irodalom
Attila Jozsef
1905-1937

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

LE CHIEN – Poème Hongrois d’Attila Jozsef – A KUTYA (1924)

Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom
Attila Jozsef

Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction Jacky Lavauzelle


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

Attila József
1905-1937

Magyar Költő
Poète Hongrois

A kutya

Le Chien

1924

Oly lompos volt és lucskos,
Il était tellement sale et débraillé,
A szőre sárga láng,
Un poil isabelle couleur de flamme,
Éhségtől karcsú,
D’une minceur d’affamé,
Vágytól girhes,
Mourant émacié,
Szomorú derekáról
Malheureusement il filait
Messze lobogott
Comme au loin file la fumée
A hűvös éji szél.
Par une brise fraîche nocturne.
Futott, könyörgött.
Errant, il mendiait.
Tömött, sóhajtó templomok
Bondées, des églises soupirantes
Laktak a szemében
Vivaient dans ses yeux
S kenyérhéját, miegymást
Un peu de croûte ou un peu quelque chose
Keresgélt.
Voilà ce qu’il cherchait.

*

Úgy megsajnáltam, mintha
Je me suis senti désolé pour lui, comme si
Belőlem szaladt volna
En moi s’était précipité
Elő szegény kutya.
Ce pauvre chien.
S a világból nyüvötten
Et de ce monde de fatigues
Ekkor mindent láttam ott.
Je vis tout du dedans.

*

Lefekszünk, mert így kell,
Allongeons-nous, ainsi soit-il,
Mert lefektet az este
La nuit s’annonce
S elalszunk, mert elaltat
Et nous nous endormons, douce accalmie
Végül a nyomorúság.
De la misère.
De elalvás előtt még,
Mais avant d’aller dormir,
Feküdvén, mint a város,
Allongé, comme une ville,
Fáradtság, tisztaság
Fatigué, pur
Hús boltja alatt némán,
Dans le silence des couvertures,
Egyszer csak előbúvik
Soudain glisse
Nappali rejtekéből,
De notre abri,
Belőlünk,
hors de nous,
lucskos kutya
Le chien pouilleux,
Az az oly-igen éhes,
Ce chien si sale,
Lompos, És Istenhulladékot,
Négligé, les débris de Dieu,
Istendarabkákat
Les abris de Dieu
Keresgél.
Voilà ce qu’il cherche.

 

*************************************************************
Traduction Jacky Lavauzelle
Artgitato
***********************************

Hongrie- Magyarországon
A magyar irodalom
Attila Jozsef
1905-1937

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

CRIS – Poème Hongrois d’Attila Jozsef – kiáltozás (1936)

Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom
Attila Jozsef

Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

 

Traduction Jacky Lavauzelle


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

Attila József
1905-1937

Magyar Költő
Poète Hongrois

kiáltozás

Cris

1936

Jaj, szeressetek szilajon,
O passionnément, aimez-moi !
hessentsétek el nagy bajom!

  Sortez ce gros problème !
  Eszméim közt, mint a majom

Dans ma tête, comme le singe
 a rácsok közt le és föl,

 Grimpant ses barres de haut en bas,
vicsorgok és ugrándozom,

  hargneux et sautillant,
mert semmit nem hiszek s nagyon

Je ne crois plus du tout,
félek a büntetéstől.
Je crains la punition.

*

Halandó, hallod-e dalom,
Mortel, entendez ma chanson,
vagy zúgod csak, mint a vadon?

  ou n’est-ce déjà plus qu’un rugissement dans la nature ?
  Ölelj meg, ne bámulj vakon

Tenez-moi, ne regardez pas aveuglément
a kifent rohamkéstől –

la lame brillante du glaive
nincs halhatatlan oltalom,

il n’y a plus cette protection de l’immortalité,
akinek panaszolhatom:

qui me tranquillise :
 félek a büntetéstől.
Je crains la punition.

*

Mint fatutaj a folyamon,
Comme dérivant dans le courant,
  mint méla tót a tutajon,
pensif va le radeau,
 száll alá emberi fajom

   dans sa course
némán a szenvedéstől –

  je souffre en silence
 de én sírok, kiáltozom:

mais je pleure, mais je crie:
szeress: ne legyek rossz nagyon –

Aimez-moi : Ne soyez pas trop mauvais avec moi-
 félek a büntetéstől.

 Je crains la punition. 

*************************************************************
Traduction Jacky Lavauzelle
Artgitato
***********************************

Hongrie- Magyarországon
A magyar irodalom
Attila Jozsef
1905-1937

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

Douleur – Poème Hongrois d’Attila Jozsef – BÁNAT (1931)

Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom
Attila Jozsef

Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction Jacky Lavauzelle


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

Attila József
1905-1937

Magyar Költő
Poète Hongrois

BÁNAT

Douleur

1931

Hát kijöttem ide, az erdőbe.
Je suis venu ici dans les bois.
Lágy libegés, – a levelek zizegnek,
Bruissement du vent, scintillement léger
 mint a röpcédulák. A föld csöndje
du feuillage. Silence de la terre 

*

fekszik, nehéz. Ágak, karok nyúlnak:
mensonge, difficile. les branches, des bras :
Minden hatalmat!… Lombos hajamba
Tout le pouvoir ! Sur cette frondaison chevelue
száraz ág hull. A száraz ágak hullnak.
les branches tombent, séchent. Les branches sèches tombent.

 *

Csak egy pillanatra martak ki, csak.
Chassé un instant seulement.
Zúgj, erdő elvtárs! Szinte csikorgok.
Rugis, forêt camarade ! Presque brutalement.
Egy pillanatra se martak ki, csak
Mais chassé, jamais !, un moment seulement   

*

az az elvaduló csahos rám támadt
la morsure de ce chien 
s kijöttem, hogy erőm összeszedje,
mais je suis sorti en rassemblant mes forces,
mint a néni a gallyat, a bánat.
comme on ramasse les brindilles, triste.

*

Könnycsepp, – – egy hangya ivott belőle,
Larme, une fourmi la boit,
 eltűnődve nézi benne arcát
pensive, regardant son visage
és mostan nem tud dolgozni tőle.
maintenant, elle ne pourra plus travailler.

*************************************************************
Traduction Jacky Lavauzelle
Artgitato
***********************************

Hongrie- Magyarországon
A magyar irodalom
Attila Jozsef
1905-1937

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

JE NE SAVAIS PAS Poème Hongrois d’Attila Jozsef ÉN NEM TUDTAM (1935)

Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom
Attila Jozsef

Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction Jacky Lavauzelle


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

Attila József
1905-1937

Magyar Költő
Poète Hongrois

ÉN NEM TUDTAM

Je ne savais pas

1935

én úgy hallgattam mindig, mint mesét
J’ai toujours écouté comme un conte
a bűnről szóló tanítást. Utána
les doctrines sur le péché. Ensuite,
nevettem is – mily ostoba beszéd!
J’en riais quel discours stupide !
Bűnről fecseg, ki cselekedni gyáva!
Quels parleurs ! trop lâche pour agir !

*

Én nem tudtam, hogy annyi szörnyűség
Je ne savais pas que se trouvaient tant d’horreurs
 barlangja szívem. Azt hittem, mamája
dans la grotte de mon cœur. Je pensais que, comme une maman
ringatja úgy elalvó gyermekét,
berçant son enfant,
ahogy dobogva álmait kínálja.
de son battement, naissaient les rêves.

*

Most már tudom. E rebbentő igazság
Maintenant, je sais. Dans une foudroyante vérité
nagy fényében az eredendő gazság
je compris que l’origine du mal se nichait
szívemben, mint ravatal, feketül.
dans mon cœur tel un cercueil, noir.

*

S ha én nem szólnék, kinyögné a szájam:
Et si je ne parle pas, ma bouche murmure :
bár lennétek ily bűnösök mindnyájan,
mais si vous étiez tous des pécheurs,
hogy ne maradjak egész egyedül.
je ne resterai plus jamais seul.

*************************************************************
Traduction Jacky Lavauzelle
Artgitato
***********************************

Hongrie- Magyarországon
A magyar irodalom
Attila Jozsef
1905-1937

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg