Archives par mot-clé : magyar költő

LE JUGEMENT – O Julgamento – AZ ITÉLET – Poème de Sándor Petőfi (Avril 1847 – április1847)

Sándor PetőfiSándor Petőfi

 


TRADUCTION JACKY LAVAUZELLE

 

 

Sándor Petőfi

   1823 –
Poète et écrivain hongrois

Daguerréotype de Petőfi – 1847

 




——–


Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom








Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction française et portugaise Jacky Lavauzelle
Tradução para o português


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

 

Magyar Költő
Poète Hongrois








Sándor Petőfi

LE JUGEMENT
AZ ITÉLET
**************
Avril 1847 – PEST
Pest, 1847. április

**

László Paál – A berzovai út (1871)

A történeteket lapozám s végére jutottam,
Je suis arrivé à la fin de l’histoire,
Cheguei no final da história,
 És mi az emberiség története? vérfolyam, amely
Et quelle est-elle cette histoire de l’humanité ? Un long flux sanguin, qui
E qual é essa história da humanidade? Um longo fluxo sanguíneo, que
 Ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki,
Vient des roches brumeuses du passé,
Venha as rochas nebulosas do passado
 És egyhosszában szakadatlan foly le korunkig.
Un long flux ininterrompu jusqu’à notre époque.
Um longo fluxo ininterrupto até o nosso tempo.
Azt ne higyétek, hogy megszűnt már. Nincs pihenése
Vous pensez que c’est fini. Il ne trouvera le repos
Você acha que acabou. Ele não encontrará descanso
A megeredt árnak, nincsen, csak a tenger ölében.
Que dans les abymes de la mer.
Apenas nos abismos do mar.
Vértengerbe szakad majd a vér hosszu folyója.
Le flux du sang se dissipera dans un océan de sang.
O fluxo de sangue se dissipará em um oceano de sangue.
Rettenetes napokat látok közeledni, minőket
Je vois des jours horribles qui approchent
Eu vejo dias horríveis se aproximando
Eddig nem látott a világ; s a mostani béke
Comme le monde n’en a jamais vus, et la paix aujourd’hui
Como o mundo nunca viu, e paz hoje
  Ez csak ama sírcsend, amely villámnak utána
N’est qu’un épais silence comme celui qui règne
É apenas um silêncio espesso como aquele que reina
 A földrendítő mennydörgést szokta előzni.
Avant que la foudre ne s’écrase la terre.
Antes do raio cair na terra.
 Látom fátyolodat, te sötét mélytitku jövendő,
Je vois ton voile, ô destin, ta tache sombre et profonde arrive,
Eu vejo seu véu, ó destino, sua mancha escura e profunda está chegando
És, meggyujtván a sejtés tündéri tüzét, e
A la lumière de mes pressentiments
À luz dos meus pressentimentos
 Fátyolon átlátok, s attól, ami ott van alatta,
Je vois derrière le voile et ce qu’il y a dessous,
Eu vejo por trás do véu e do que está por baixo,
  Borzadok, iszonyodom, s egyszersmind kedvre derűlök
M’effraie autant qu’elle me plait
Me amedronta tanto quanto me agrada-a
És örülök szilajan. A háború istene újra
Et j’en suis heureux. Le dieu de la guerre à nouveau
E eu sou feliz. O deus da guerra, novamente
Fölveszi páncélját s kardját markába szorítván
Dresse son armure et empoigne son épée
Pegue sua armadura e sua espada
Lóra ül és végigszáguld a messze világon,
Chevauche sa monture et part à travers le monde lointain,
Cavalgue seu cavalo e vá para o mundo distante,
És a népeket, eldöntő viadalra, kihíja.
Et il combat les peuples qu’il croise dans une bataille décisive.
E ele luta com as pessoas que ele encontra em uma batalha decisiva.
  Két nemzet lesz a föld ekkor, s ez szembe fog állni:
Il y aura deux nations à ce moment-là :
Haverá duas nações na época:
 A jók s a gonoszak. Mely eddig veszte örökké,
Les bons et les mauvais. C’est ainsi que ça se terminera,
Os bons e os maus. É assim que vai acabar
 Győzni fog itt a jó. De legelső nagy diadalma
Les bons gagneront enfin. Mais cette première grande victoire
Os bons vão ganhar finalmente. Mas esta primeira grande vitória
Vértengerbe kerűl. Mindegy. Ez lesz az itélet,
Ce fera dans un océan de sang. Peu importe. Ce sera le jugement,
Será em um oceano de sangue. Isso não importa. Será o julgamento
Melyet igért isten, próféták ajkai által.
Dont parlait Dieu, par les lèvres des prophètes.
De quem falava Deus, pelos lábios dos profetas?
 Ez lesz az ítélet, s ez után kezdődik az élet,
Ce sera le jugement, et ensuite la vie commencera,
Será julgamento, e então a vida começará.
Az örök üdvesség; s érette a mennybe röpűlnünk
Ainsi que l’éternel salut ; et nous n’aurons plus à rejoindre le ciel
Assim como a salvação eterna; e não teremos que alcançar o céu novamente
   Nem lesz szükség, mert a menny fog a földre leszállni.
Puisque le paradis régnera sur terre.
Já que o céu reinará na terra.

***

Sándor PetőfiSándor Petőfi

 

SZÓZAT Poème de Mihály Vörösmarty – UNE VOIX (1836) – Poema – Uma voz

Mihály VörösmartyMihály Vörösmarty

 


TRADUCTION JACKY LAVAUZELLE

 

 

Mihály Vörösmarty

   1ᵉʳ décembre 1800 Kápolnásnyék
19 novembre 1855 Pest

Poète et écrivain hongrois

 




——–


Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom








Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction française et portugaise Jacky Lavauzelle
Tradução para o português


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

 

Magyar Költő
Poète Hongrois








Mihály Vörösmarty

SZÓZAT
Une Voix
Uma voz
1836

**

Mihály Vörösmarty
Viktor Madarász – Hunyadi László a ravatalon (1859), Le deuil de Ladislas Hunyadi avec sa mère Erzsébet Szilágyi

****

Hazádnak rendületlenűl
A ta patrie inébranlable
Para sua pátria inabalável
Légy híve, oh magyar;
Sois croyant, ô Magyar ;
Seja um crente, ó magiar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
C’est ton berceau et ton caveau,
Este é o seu berço e o seu cofre
Mely ápol s eltakar.
Qui te soigne et t’inhume.
Quem te cura e te enterra.

*

A nagy világon e kivűl
Dans le grand monde, au-delà,
No grande mundo, além,
Nincsen számodra hely;
Il n’y a pas de place pour toi.
Não há lugar para voce.
Áldjon vagy verjen sors keze;
Béni ou maudit
Abençoado ou amaldiçoado
Itt élned, halnod kell.
Tu dois vivre ici, tu dois mourir.
Você tem que viver aqui, você tem que morrer.

*

Ez a föld, melyen annyiszor
C’est la terre où tant de fois
É a terra onde tantas vezes
Apáid vére folyt;
Le sang de tes pères a coulé ;
O sangue de seus pais fluiu;
Ez, melyhez minden szent nevet
Cette terre que tous les saints noms
Esta terra todos os nomes sagrados
 Egy ezredév csatolt.
Ont assemblé depuis un millénaire.
Reunidos por mil anos.

*

Itt küzdtenek honért a hős
Ici, le héros se bat pour l’honneur
Aqui, o herói está lutando pela honra
 Árpádnak hadai;
Dans les troupes d’Arpad ;
Nas tropas de Arpad;
 Itt törtek össze rabigát
Ils sont déchaînés ici
Eles estão furiosos aqui
Hunyadnak karjai.
Les bras de l’immense Hunyad.
Os braços do enorme Hunyad.

*

Szabadság! itten hordozák
Liberté ! Ici, contemple le théâtre
Liberdade! Aqui, contemple o teatro
   Véres zászlóidat,
Où se sont ensanglantées tes bannières,
Onde seus banners estão sangrando,
S elhulltanak legjobbjaink
Et où les meilleurs sont morts
E onde os melhores estão mortos
 A hosszu harc alatt.
Pendant ce long combat.
Durante esta longa luta.

*

És annyi balszerencse közt,
Et après tant de malchance,
E depois de tanto fracasso,
 Oly sok viszály után,
Après tant de controverses,
Depois de muita controvérsia,
 Megfogyva bár, de törve nem,
Épuisée cependant, mais pas vaincue,
Exausto no entanto, mas não derrotado,
Él nemzet e hazán.
La nation irrigue la patrie.
A nação vive na terra natal.

*

S népek hazája, nagy világ!
Ô patrie des peuples, ô vaste monde !
Ó pátria dos povos, ó vasto mundo!
 Hozzád bátran kiált:
Elle t’implore :
Ela te implora:
   « Egy ezredévi szenvedés
« Mille ans de souffrance
« Mil anos de sofrimento

 Kér éltet vagy halált! »
Donne droit à vivre pleinement ou à mourir !  »
Dê o direito de viver plenamente ou morrer! « 

*

Az nem lehet hogy annyi szív
Se peut-il qu’autant de cœurs
Pode ser que tantos corações
Hiában onta vért,
Aient souffert en vain,
Sofreu em vão,
 S keservben annyi hű kebel
Se peut-il qu’autant d’âmes
Pode ser que tantas almas
  Szakadt meg a honért.
Se soient consumées en vain pour la patrie.
Foram consumidos em vão pelo país.

*

Az nem lehet, hogy ész, erő,
Il n’est pas possible que tant d’esprit et tant de force,
Não é possível que tanto espírito e tanta força,
 És oly szent akarat
Et animé d’une si sainte volonté
E animado por tal vontade sagrada
 Hiába sorvadozzanak
En vain, s’enlisent
Em vão, atolar-se
Egy átoksúly alatt.
Sous le poids de la malédiction.
Sob o peso da maldição.

*

Még jőni kell, még jőni fog
Il doit encore venir, il reviendra
Ele ainda tem que vir, ele vai voltar
Egy jobb kor, mely után
Ce meilleur avenir
Este futuro melhor
 Buzgó imádság epedez
Que prient ardemment
O que deixe centenas de lábios 
  Százezrek ajakán.
Des centaines de lèvres.
Rezarem ardentemente.

*

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
Ou qu’elle vienne, si elle doit venir,
Ou se ela vier, se tiver que vir
 A nagyszerű halál,
La grande mort,
A grande morte
Hol a temetkezés fölött
A l’enterrement
No funeral
 Egy ország vérben áll.
D’un pays en sang.
De um país em sangue.

*

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Et ils pleureront le mort d’une nation,
E eles vão lamentar a morte de uma nação,
 Népek veszik körűl,
Les peuples réunis,
Os povos unidos,
 S az ember millióinak
Et de millions de personnes
E em milhões de pessoas
  Szemében gyászköny űl.
Scintilleront des yeux endeuillés.
Cintila os olhos enlutados.

*

Légy híve rendületlenűl
Sois inflexible
Seja inflexível
Hazádnak, oh magyar:
Pour ton pays, ô Magyar :
Para o seu país, ó Magiar:
 Ez éltetőd, s ha elbukál,
C’est ta vie, et si tu échoues,
É a sua vida e se você falhar
 Hantjával ez takar.
T’ensevelira sa poussière.
Sua poeira te enterrará.

*

A nagy világon e kivűl
Dans le grand monde, au-delà,
No grande mundo, além,
Nincsen számodra hely;
Il n’y a pas de place pour toi.
Não há lugar para voce.
Áldjon vagy verjen sors keze;
Béni ou maudit
Abençoado ou amaldiçoado
Itt élned, halnod kell.
Tu dois vivre ici, tu dois mourir.
Você tem que viver aqui, você tem que morrer.

*****

Mihály VörösmartyMihály Vörösmarty

 


TRADUCTION JACKY LAVAUZELLE

Reviczky Gyula LA MORT DE PAN Pán halála Poème Hongrois

 

LA MORT DE PAN
Reviczky Gyula
TRADUCTION JACKY LAVAUZELLE

 

 

Reviczky Gyula
Vitkóc, 1855. április 9. – Budapest, 1889. július 11.
19 avril 1855 – 11 juillet 1889
magyar költő, író
Poète et écrivain hongrois




——–


Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom








Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction Jacky Lavauzelle


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

 

Magyar Költő
Poète Hongrois








Pán halála  

La Mort de Pan

Jacob Jordaens
Le Satyre et le Paysan
Munich Alte Pinakothek

**

 

Alkonybiborban úszik a hajó.
Le pourpre nocturne flotte autour du bateau,
A tenger keble álmodón piheg.
Que soulèvent les rêves intimes de la mer.
Csélcsap Zefír, az arra illanó,
Le coquet Zéphyr volatile,
Hableplét pajkosan lebbenti meg.
Le frôle malicieusement.
Langyos párázat rezg a légben;
De tièdes vapeurs vibrent dans l’azur ;
A holdtányér az alkonyégen
La lune dans le ciel crépusculaire
Bágyadt szinéből lángba olvad át…
Jette à travers des languissantes flammes…
Köröskörül merengő némaság.
Tout autour le silence couve.

*

Lent a hajóba’
Au fond du navire
  Pattog a nóta.
Chavire la chanson.
Durva hajósnak
Les marins rugueux
Víg lakomátul
Joyeusement gueuletonnent
Keble kitágul;
Les poitrines s’entrouvrent ;
Szűk nyaku korsók összekoczódnak.
Les cruches au col étroit sensuellement se choquent.
Perdül a koczka, csalfa szerencse
Les dés se frôlent, la fortune trompeuse
 Pörgeti arra, pörgeti erre.
Passe par ici, passe par là.
Ölben a lányok,
Autour des filles
Ing a ruhájok,
Frissonnent les tuniques,
  Szív az ajak hiblájai mézet.
Aux lèvres au goût du miel d’Hybla.
« Lezbia, csókolj! éljen az élet!
« Lesbie, embrasse-moi ! Vive la vie !
 Éljen a kedvnek mámora, gőze
Vive le frisson vaporeux de mon désir,
Éljen a vágy, mely minden időbe’
Vive le désir qui tout le temps s’abreuve 
 Inni mohón kéjserleget unszol.
Goulûment à la fontaine des voluptés.
Nincs zene, bor, lány, hol Koczitusz foly! »
Plus de musique, de vin, plus de fille, où continue le Cocyte ! « 

*

S még hangosabb lesz a hajófenék.
Des huées plus fortes encore dans le fond du navire.
Szitok, kurjantás röpköd szerteszét.
Le vacarme partout dans l’espace.
Padlóra öntik a caecubumit,
Du vin sur le sol se verse,
  Tiberiust, a császárt így köszöntve.
Tibère l’empereur est salué.
Egy ifju pár függöny mögé buvik;
Derrière le rideau se caresse un jeune couple ;
 Pajkos manó incselkedik körötte.
Un malicieux elfe autour d’eux s’affaire.
  Mások szilaj cordaxot lejtenek,
D’autres s’inclinent dans une sauvage ronde,
S a gondtalan, a dévaj istenek
Et les dieux, au milieu des plaisirs insouciantes
 Látatlanul vegyülnek el e körbe.
S’introduisent invisibles dans le cercle.








*

És hallga, a hajó kormányosa
Et le commandant entend
Hangot hall, mely nevén szólítja zordul.
Une voix l’appelant sinistrement.
« Thamus! »… Ki az? Ki volna! Nem csoda.
« Thamus! » … Qui est-ce ? Qui sait ! Rien d’étonnant.
Csak feje zúg, csak füle cseng a bortul.
Seule la clameur dans sa tête, où le vin chante encore.
  De ni! Nem volt ez az előbbi hang?
Une voix à nouveau ! Différente de la première voix ?
  « Thamus! »… No várj, nem tréfálsz meg, bitang!
« Thamus! « … Non, attends, je ne plaisante plus, maraud !
 S fölmegy, hogy lássa. Gyönyörű az éj:
Il remonte sur le pont. Une belle nuit :
Ezüstszegélyü a hullámkarély.
Lumineux scintillement des vagues.
A tengerből lágyan kirezgenek
La mer doucement redessine
A csillagok, vagy tán najád-szemek?
Les étoiles, ou peut-être les yeux des naïades ?
S távol, hová a szem sötétben ér,
Et au loin, là où l’œil atteint l’obscurité,
Etóliának partja feketél.
Les côtes d’Étolie se cachent.

*

Thamus körültekint figyelmesen.
Thamus regarde tout autour.
Lélek se. Minden néma, nesztelen.
Personne. Tout est silencieux, calme.
Csalódott mégis; s már indulna vissza.
Encore déçu, il redescend.
  Lent koczka várja, bor s tüzes Melissza.
Le vin est là et la chaude Mélissa.
De ím, a titkos hang az éjhomályba’
Mais la voix secrète énigmatique
Harmadszor is Thamus nevét kiáltja.
Souffle une troisième fois le nom de Thamus.
  « A földi hang embertől jő; ez égi.
  « Toi, la voix qui provient pas de la terre, voix céleste,
Ki vagy? Mi kell? » – Thamus szepegve kérdi.
Qui es-tu ? Que veux-tu ? »- Demande Thamus agacé.
Harsány szózat zúg erre át a légen;
La voix forte traverse alors les airs ;
Meghallják lent is, a hajófenéken.
Et s’entend même au fond du navire.
  S ez íge hallik: « Thamus, vén hajós,
Et dit : « Thamus, vieux marin,
Légy tudtodon kivűl ma jós.
 Tu deviendras oracle aujourd’hui.
Elérve Palodesz magaslatot,
 En atteignant le haut lieu de Pallentès,
Add hírűl: « A nagy Pán halott! »
Et tu proclameras alors : Le grand Pan est mort! »

*

S elnémul a duhajkodó csapat.
L’équipage se tut.
Nem kell a korty, nem izlik a falat.
Plus aucunes gorgées, plus rien ne passe.
Thamusnak nem jön álom a szemére;
Les rêves pénètreront les yeux de Thamus ;
Magába száll, merengő, meghatott;
Troublé et perdu ;
S midőn Palodeszt a hajó elérte:
Le navire atteignit Pallentès :
A part felé
S’approchant de la côte
Kiáltja, mint a szózat rendelé:
Il cria à pleins poumons :
« Meghalt a nagy Pán! A nagy Pán halott! »
  « Le grand Pan est mort ! Le grand Pan est mort ! » 

*

S egyszerre – ily csodát ugyan ki látott? –
Et soudain- a-t-on vu déjà un tel miracle ? –
Megindulnak fák, bokrok és kövek.
Les arbres se pliant, des buissons et des rochers.
Halk zokogás kél; elhaló sirámot
Sanglots silencieux ; sombres lamentations
Kinos nyöszörgés, jajgatás követ.
Gémissements, rochers en pleurs.
Velőt rázó, mély sóhajok keringnek,
Des secousses et des valses de profonds soupirs,
Sirás hangzik fel, csukló, szakgatott.
Des sons déchirants, des sanglots frémissants.
De kétségb’esve túlzokogja mindet:
Mais cette voix encore les dépasse :
« Meghalt a nagy Pán! A nagy Pán halott! »
  « Le grand Pan est mort ! Le grand Pan est mort ! » 

*








Némán hever hétcsővü fuvolája,
La flûte aux sept tuyaux sonores s’est éteinte,
A mellyel nimfákat rémítgetett.
Celle qui effarouchait les nymphes.
A föld mátul rideg, zord, néma, árva;
La terre est froide, sombre, orpheline muette ;
Nem élnek rajt’ a játszi istenek.
Ils ne vivent pas ici les dieux rieurs.
A szatirok, szilvánok és najádok
Les satyres, les sylvains et les naïades
– Minden bokorban istenség lakott –
– Chaque divinité habitait dans les buissons –
Ott hagytak fát, füvet, forrást, virágot…
Il ont déserté désormais les arbres, les herbes et les fleurs…
Meghalt a nagy Pán! A nagy Pán halott!
Le grand Pan est mort ! Le grand Pan est mort !

*

A természetből elszállott a lélek.
L’âme de la nature s’est envolée :
Eztán a földön isten nem mulat.
La terre n’amuse plus les dieux.
Nem lesznek többé gondtalan kedélyek;
Elle n’a plus la même insouciance ;
Jön a szivet fásító öntudat.
La conscience dans le cœur s’est installée.
Egyhanguság, elmélkedés unalma…
Uniforme, la pensée ennuie …
Óh Thamus, ezt jelenti jóslatod!
Oh Thamus, voilà ta prédiction !
Megszünt az istenek pogány uralma.
Les dieux païens ont cessé de régner.
Meghalt a nagy Pán! A nagy Pán halott!
Le grand Pan est mort ! Le grand Pan est mort !

*

Hallják ezt a hajósok, de nem értik.
Les marins entendent, mais ne comprennent pas.
« Meghalt a nagy Pán? » Álmélkodva kérdik.
« Il est mort le grand Pan ? » demandent-ils étonnés.
Ki fejti meg e százhangú siralmat?…
S’expliquent-ils ce deuil unanime ? …
Ti embersorsot intéző hatalmak,
Vous les puissances souveraines,
Óh, küldjetek fényjelt e vak homályba,
Oh ! envoyez un signal lumineux dans cette aveugle obscurité,
Hogy mit jelent a természet siráma.
Expliquez-nous d’où proviennent ces lamentations.

*

És zúg az erdő, hűs szellőcske támad,
Et un murmure frissonne dans la forêt, un vent passe,
Az éj sötétje szürkeségre bágyad.
L’obscurité de la nuit devient gris doré.
A lejtőn fínom ködburok lapul,
Une fine nuée tombe
S titkos szózat kél íme válaszul:
Et une voix secrète donna la réponse suivante :

*

« Pán és családja meghalt. Él az Isten:
 « Pan et sa famille sont morts dans le Dieu vivant :
Nem fűben, fában, kőben, de a szivben.
Il ne se trouve ni dans les herbes, ni dans les bois, ni dans la pierre, mais dans le cœur.
A kicsapongó istenek halottak,
Les dieux paillards sont morts,
Kora lejárt a dölyfös boldogoknak,
  L’ère heureuse des gens arrogants est terminée,
A szenvedők birják eztán a földet.
  Maintenant, la terre s’ouvre désormais à la souffrance.
  Édes gyönyör leszen hullatni könnyet.
Il y aura un doux plaisir versé de larmes.
  Az erdő hallgatag, szelid magánya
La calme forêt, la solitude douce
A búsulóknak lesz vigasztalása.
Consoleront les peines.
  Ki szomorú nem volt, az mind pogány,
 Ceux qui n’éprouvent pas de tristesse sont païens,
Ő rendelé ezt így a Golgothán.
Voici Ses révélations des hauteurs du Golgotha.
Ő, a ki jámbor, irgalmas, szelid
 Lui, saint, miséricordieux, doux
 S elvette a világnak bűneit. »
Qui enleva les péchés du monde « .

*

És ím kelet felől, a hol pirosra
Et de l’Est, où le rouge
Leget, párát a hajnal fénye fest:
Teinte le brouillard aux premières lueurs de l’aube :
Az ég alján, a földdel összefolyva
Du fond du ciel au plus profond de la terre
Feltűnik a kereszt.
Apparaît la croix.

****

Reviczky Gyula
LA MORT DE PAN

LES POEMES DE ATTILA JOZSEF – JÓZSEF ATTILA VÁLOGATOTT VERSEI

József Attila válogatott versei
Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom
Attila Jozsef

Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction Jacky Lavauzelle


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

Attila József
1905-1937

Magyar Költő
Poète Hongrois

JÓZSEF ATTILA VÁLOGATOTT VERSEI

SELECTION DE POEMES DE  ATTILA JOZSEF

Cris
kiáltozás
(1936)

*
Douleur
Bánat
(1931)

*
Flora I
Hexamètre (FLÓRA I)
Hexaméterek
1937

*
Flora II
Rejtelmek (FLÓRA II)
Mystères
1937

*
Flora III
Már két milliárd (FLÓRA III)
Déjà deux milliards
1937

*
Flora IV
Buzgóság ( FLÓRA IV)
Zèle
1937

*
Flora V
Megméressél ! (FLÓRA V)
Remerciement
1937

*
Eté
Nyár

*

Je ne savais pas
Én nem tudtam
1935

*
 La Belle vieille dame
Az a szép, régi asszony
octobre 1936

*
La grande plaine Hongroise
Magyar Alfold
1928

*
Le chien
A kutya
1924

*
L’Instant
Perc
1922

*
Maman
Mama
1934

*************************************************************
Traduction Jacky Lavauzelle
Artgitato
***********************************

Hongrie- Magyarországon
A magyar irodalom
Attila Jozsef
1905-1937

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

LE POEME DES TENEBRES – Dsida Jenő – A sötétség verse – Poème Hongrois

Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom

Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction Jacky Lavauzelle

Dsida Jenö Artgitato Poésie Hongroise

LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

 

Dsida Jenő
1907-1938

Magyar Költő
Poète Hongrois
Erdélyi Magyar Költő
Poète Hongrois de Transylvanie

A sötétség verse

Poème des Ténèbres

 

Ó, virrasztások évszaka!
O saison des veillées !
Vastagon fog a tinta, zordul.
Épaisses nuits d’encre, sinistres.
A rozsdalevű éjszaka
Ces nuits où la rouille des feuilles
már hatkor a kertekre csordul:
déjà dès six heures, dans les jardins, dégouline :
 reves fák nyirka folydogál,
dégouline comme s’effrite l’arbre pourri,
s te arra gondolsz: mennyi éved
et toi, tu penses : combien d’années
van hátra még? Jaj meg-megáll
te reste-t-il ? O, écoute
a láb, mert fél, hogy sírba téved.
les mots de l’ailleurs.
 …Mondd, kissé mártottál-e már
Dis-moi, quand tu laisses tomber négligemment
hófehér cukrot barna lébe,
ce sucre blanc dans le brun voisinage,
egy feketekávés pohár
de ce verre de café
keserű, nyirkos éjjelébe?
amer, ne sens-tu cette nuit humide ?
S figyelted-e: a sűrű lé
Et observe comment ce jus épais
mily biztosan, mily sunyi-resten
avec tant d’assurance, si sournoisement
szivárog, kúszik fölfelé
glisse et pénètre
a kristálytiszta kockatestben?
les clairs cristaux dans toute la chair ?
Így szívódik az éjszaka
La nuit ainsi s’infiltre
beléd is, fölfelé eredve,
ainsi  en toi, jusqu’à la moelle,
az éjszaka, a sír szaga
la nuit, l’odeur de la tombe
minden rostodba és eredbe,
dans chaque fibre,
mígnem egy lucskos, barna esten
jusqu’au moment oùdans la nuit noire
az olvadásig itat át,
trempé, tu fusionneras,
hogy édesítsd valamely isten
dans la boisson d’un dieu
sötét keserű italát. 
amère et sombre.

*************************************************************
Traduction Jacky Lavauzelle
Artgitato
***********************************

Hongrie- Magyarországon
A magyar irodalom
Dsida Jenő
1907-1938

LA GRANDE PLAINE HONGROISE – Poème Hongrois d’Attila Jozsef (1928) MAGYAR ALFÖLD

Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom
Attila Jozsef

Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction Jacky Lavauzelle


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

Attila József
1905-1937

Magyar Költő
Poète Hongrois

MAGYAR ALFÖLD

Plaine Hongroise

 1928

Magyar Alföld – gond a dombja;
Grande plaine Hongroise le problème : les collines ;
temploma cövek;
Temple en épi ;
talaja mély aludttej, de benne
Sol de lait caillé profond, mais 
hánykolódnak szögletes kövek.
Volent des pierres rectangulaires.

*

Magyar ember – rongya zászló;
Peuple hongrois drapeau en chiffon ;
étele a tál;
Un bol ;
dudvaszedő nemzet vagyunk, értünk
Nous, nation d’herbes sans valeur, 
mezítláb jön foltozott halál!
pieds nus nous arrive la mort !

*

Nosza költő! Holt a holdad;
Venez poète ! Morte est la lune ;
köldököd kötél;
Cordon ombilical ;
csettintésed égő város, tollad
Soudain brûle la ville, ta plume
füstölög s egy szál gyufát nem ér!
Fume sans une allumette !

*

Ó, kik nőtök felhőt leveledzvén,
O femme sous les nuages,
bodzás kis fenék –
Lamentables petits sureaux
nézzétek, ím, országúton, némán
Regardez sur la route, en silence
vándorolnak ki a jegenyék!
La migration des peupliers!

*************************************************************
Traduction Jacky Lavauzelle
Artgitato
***********************************

Hongrie- Magyarországon
A magyar irodalom
Attila Jozsef
1905-1937

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

ETE- Poème Hongrois d’Attila Jozsef – Nyár

Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom
Attila Jozsef

Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction Jacky Lavauzelle


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

Attila József
1905-1937

Magyar Költő
Poète Hongrois

Nyár

été

 

A ranyos lapály, gólyahír,
Les champs se parent d’or et de  souci,
áramló könnyűségű rét.
Doucement coule la prairie.
Ezüst derűvel ráz a nyír
Un bonheur argenté des bouleaux
egy szellőcskét és leng az ég.
Balançoires dans le ciel.

*

Jön a darázs, jön, megszagol,
Une guêpe tourne et renifle,
dörmög s a vadrózsára száll.
Son bourdonnement se stabilise.
A mérges rózsa meghajol –
La rose s’arc-boute de colère
vörös, de karcsú még a nyár.
rouge été, mais toujours mince.

*

Ám egyre több lágy buggyanás.
Mais un frémissement de plus en plus doux.
Vérbő eper a homokon,
Des fraises sur le sable,
bóbiskol, zizzen a kalász.
assoupissement des fruits lourds.
Vihar gubbaszt a lombokon.
Tempête perchée dans le feuillage.

 *

Ily gyorsan betelik nyaram.
Passe rapidement l’été.
Ördögszekéren hord a szél –
porté par le vent du convoi du diable
 csattan a menny és megvillan
lueur du ciel et scintillement
kék, tünde fénnyel fönn a tél.
bleu, et déjà la lumière de l’hiver.


*************************************************************
Traduction Jacky Lavauzelle
Artgitato
***********************************

Hongrie- Magyarországon
A magyar irodalom
Attila Jozsef
1905-1937

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

LE CHIEN – Poème Hongrois d’Attila Jozsef – A KUTYA (1924)

Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom
Attila Jozsef

Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction Jacky Lavauzelle


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

Attila József
1905-1937

Magyar Költő
Poète Hongrois

A kutya

Le Chien

1924

Oly lompos volt és lucskos,
Il était tellement sale et débraillé,
A szőre sárga láng,
Un poil isabelle couleur de flamme,
Éhségtől karcsú,
D’une minceur d’affamé,
Vágytól girhes,
Mourant émacié,
Szomorú derekáról
Malheureusement il filait
Messze lobogott
Comme au loin file la fumée
A hűvös éji szél.
Par une brise fraîche nocturne.
Futott, könyörgött.
Errant, il mendiait.
Tömött, sóhajtó templomok
Bondées, des églises soupirantes
Laktak a szemében
Vivaient dans ses yeux
S kenyérhéját, miegymást
Un peu de croûte ou un peu quelque chose
Keresgélt.
Voilà ce qu’il cherchait.

*

Úgy megsajnáltam, mintha
Je me suis senti désolé pour lui, comme si
Belőlem szaladt volna
En moi s’était précipité
Elő szegény kutya.
Ce pauvre chien.
S a világból nyüvötten
Et de ce monde de fatigues
Ekkor mindent láttam ott.
Je vis tout du dedans.

*

Lefekszünk, mert így kell,
Allongeons-nous, ainsi soit-il,
Mert lefektet az este
La nuit s’annonce
S elalszunk, mert elaltat
Et nous nous endormons, douce accalmie
Végül a nyomorúság.
De la misère.
De elalvás előtt még,
Mais avant d’aller dormir,
Feküdvén, mint a város,
Allongé, comme une ville,
Fáradtság, tisztaság
Fatigué, pur
Hús boltja alatt némán,
Dans le silence des couvertures,
Egyszer csak előbúvik
Soudain glisse
Nappali rejtekéből,
De notre abri,
Belőlünk,
hors de nous,
lucskos kutya
Le chien pouilleux,
Az az oly-igen éhes,
Ce chien si sale,
Lompos, És Istenhulladékot,
Négligé, les débris de Dieu,
Istendarabkákat
Les abris de Dieu
Keresgél.
Voilà ce qu’il cherche.

 

*************************************************************
Traduction Jacky Lavauzelle
Artgitato
***********************************

Hongrie- Magyarországon
A magyar irodalom
Attila Jozsef
1905-1937

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

CRIS – Poème Hongrois d’Attila Jozsef – kiáltozás (1936)

Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom
Attila Jozsef

Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

 

Traduction Jacky Lavauzelle


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

Attila József
1905-1937

Magyar Költő
Poète Hongrois

kiáltozás

Cris

1936

Jaj, szeressetek szilajon,
O passionnément, aimez-moi !
hessentsétek el nagy bajom!

  Sortez ce gros problème !
  Eszméim közt, mint a majom

Dans ma tête, comme le singe
 a rácsok közt le és föl,

 Grimpant ses barres de haut en bas,
vicsorgok és ugrándozom,

  hargneux et sautillant,
mert semmit nem hiszek s nagyon

Je ne crois plus du tout,
félek a büntetéstől.
Je crains la punition.

*

Halandó, hallod-e dalom,
Mortel, entendez ma chanson,
vagy zúgod csak, mint a vadon?

  ou n’est-ce déjà plus qu’un rugissement dans la nature ?
  Ölelj meg, ne bámulj vakon

Tenez-moi, ne regardez pas aveuglément
a kifent rohamkéstől –

la lame brillante du glaive
nincs halhatatlan oltalom,

il n’y a plus cette protection de l’immortalité,
akinek panaszolhatom:

qui me tranquillise :
 félek a büntetéstől.
Je crains la punition.

*

Mint fatutaj a folyamon,
Comme dérivant dans le courant,
  mint méla tót a tutajon,
pensif va le radeau,
 száll alá emberi fajom

   dans sa course
némán a szenvedéstől –

  je souffre en silence
 de én sírok, kiáltozom:

mais je pleure, mais je crie:
szeress: ne legyek rossz nagyon –

Aimez-moi : Ne soyez pas trop mauvais avec moi-
 félek a büntetéstől.

 Je crains la punition. 

*************************************************************
Traduction Jacky Lavauzelle
Artgitato
***********************************

Hongrie- Magyarországon
A magyar irodalom
Attila Jozsef
1905-1937

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

Douleur – Poème Hongrois d’Attila Jozsef – BÁNAT (1931)

Hongrie- Magyarországon
Szöveggyûjtemény
A magyar irodalom
Attila Jozsef

Traduction – Texte Bilingue
Fordítás –  Kétnyelvű szöveget

Traduction Jacky Lavauzelle


LITTERATURE HONGROISE
POESIE HONGROISE

A Magyar Irodalom
Magyar Költészet

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg

Attila József
1905-1937

Magyar Költő
Poète Hongrois

BÁNAT

Douleur

1931

Hát kijöttem ide, az erdőbe.
Je suis venu ici dans les bois.
Lágy libegés, – a levelek zizegnek,
Bruissement du vent, scintillement léger
 mint a röpcédulák. A föld csöndje
du feuillage. Silence de la terre 

*

fekszik, nehéz. Ágak, karok nyúlnak:
mensonge, difficile. les branches, des bras :
Minden hatalmat!… Lombos hajamba
Tout le pouvoir ! Sur cette frondaison chevelue
száraz ág hull. A száraz ágak hullnak.
les branches tombent, séchent. Les branches sèches tombent.

 *

Csak egy pillanatra martak ki, csak.
Chassé un instant seulement.
Zúgj, erdő elvtárs! Szinte csikorgok.
Rugis, forêt camarade ! Presque brutalement.
Egy pillanatra se martak ki, csak
Mais chassé, jamais !, un moment seulement   

*

az az elvaduló csahos rám támadt
la morsure de ce chien 
s kijöttem, hogy erőm összeszedje,
mais je suis sorti en rassemblant mes forces,
mint a néni a gallyat, a bánat.
comme on ramasse les brindilles, triste.

*

Könnycsepp, – – egy hangya ivott belőle,
Larme, une fourmi la boit,
 eltűnődve nézi benne arcát
pensive, regardant son visage
és mostan nem tud dolgozni tőle.
maintenant, elle ne pourra plus travailler.

*************************************************************
Traduction Jacky Lavauzelle
Artgitato
***********************************

Hongrie- Magyarországon
A magyar irodalom
Attila Jozsef
1905-1937

Flag_of_Hungary_(1920–1946)_svg Homonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svgHomonnai_József_AttilaFlag_of_Hungary_(1920–1946)_svg